Dosztojevszkij szerint:
A természetes és cselekvő emberek a fal előtt őszintén torpannak meg.
Számukra a fal nem kibúvó, mint nekünk, gondolkodó, tehát semmit sem cselekvő embereknek; nem ürügy arra, hogy feleútról visszaforduljanak, nem olyan ürügy, amelyben a magunkféle rendszerint maga se hisz,…