Bayer Zsolt feltehetően a Húsvét szellemiségét mellőzve, semmibe véve, az Evangéliumot  a legaljasabb gondolatokkal megtiporva, mélyen -a saját használatú mocskos szarába- lemerülve, a minap megüzente, hogy:

„(...) azt is leszögezhetjük, hogy szintén záros határidőn belül utcára fogunk mi is vonulni, mindannak védelmében, ami nekünk fontos és szent. És dühösek leszünk. Úgyhogy egy darabig még őrjönghettek az utcákon, megpróbálhatjátok feldúlni a Parlamentet, a minisztériumokat, a Fidesz székházat, a köztársasági elnöki hivatalt, neki mehettek a rendőröknek, megtámadhatjátok az újságírókat – még egy darabig.

Aztán majd nem.

Aztán majd megtapasztaljátok, milyen érzés üldözöttnek és fenyegetettnek lenni. Mondom: már mi is nagyon dühösek vagyunk. Világos?”

Világos. Ez a modern kori bayer zsoltis Húsvéti Czikk szemben Deák Ferencével. Nagyot fordult a világ.

Ha azt hittük volna, hogy egy köztudottan véglény,  a teremtés piszkozat fázisában megrekedt előmajom üzengetéséről van szó, bizony nagy tévedésbe estünk volna. Egy renegáttól  mit lehet várni, aki ráadásul még majomnak is silány.

Hanem Orbán Viktor, a miniszterelnök Orbán Viktor  szintén a Húsvétot megragadva, teljes -az éppen aktuális ritusa szerinti - ájtatosságától áthatva, nem átallotta az imént említett fajtársának ócska fenyegetését kormányzati szintre emelni, amikor is kinyilvánította, hogy: 

"békés és derék keresztény embereknek is" viszket már a tenyere." 

A helyzet inkább az lehet, hogy Orbán Viktor viszketeg ember, aki nem fér a bőribe, aki az európai kollégái között hiába hajhászta a népszerűséget, így itthon vitézkedik.

Ahhoz persze gyáva, hogy bevallja, valójában az ő tenyere viszket, szívesebben bújik vizionált derék keresztények elképzelt tenyerei mögé. Megszokás. Ahogy az Astoriánál a McDonald's-ba behúzódva, majd onnan a hátsó ajtón kislisszolva kereket oldott, miközben magára hagyta feltüzelt híveit, a hallgatóságát, azon az emlékezetes októberi napon, amire végül senki nem lehetett büszke, sem rendőr, sem a hívek, csak és kizárólag Orbán Viktor, [meg a tettestársak] már amennyiben nem tekinti szégyennek, hogy magára hagyta a neki tapsoló derék tenyereket. 

Most viszont jól jönnének megint ezeknek a derék embereknek derék tenyerei, úgyhogy ne legyen senkinek kétsége, mindent meg fog tenni azért, hogy legyenek viszketővé varázsolt tenyerek, lehetőleg elegen, az se baj, ha nem annyira békések és derekasak, és nem is keresztényiek, hanem inkább sunyi börtöntöltelékeké, székházvédő és ligetkommandós közüliek, és még ki tudja milyen bugyrokból előparancsolt hadra foghatóké, gondosan beépítve a bayer-bencsik-széles CÖF-ös 'békemenetelők' tenyerei közé.

Ezt tojta a nyuszi.

Köszönjük szépen.