[Miguel de Cervantes Saavedra /1604 / La Mancha lovagja / film/Don Quijote:Peter O'Toole]
[Forgatókönyv: Pilar Saavedra, Dale Wassermann; Rendező: Arthur Hiller]
És ami már nem üzenet, csak emlékezet a Wikipédiával, mondhatni; mementó:
"Kurdisztán
geográfiailag elismert, hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Iránés Szíria határvidékén. Több népcsoport lakja, többségében kurdok. Kurd szervezetek évtizedek óta küzdenek politikai és katonai eszközökkel a kurd autonómia kivívásáért vagy egy kurd állam létrehozásáért. A kurd területeken osztozó államok gyakran igen kemény és kegyetlen eszközökkel küzdenek, illetve küzdöttek ezen őshonos kisebbségek minden önállósági törekvésével szemben. [...]
A sèvres-i békeszerződés 1920-ban nemzetközileg elismerte a kurd népnek az autonómiához és a függetlenséghez való jogát.
Ezt követően azonban kitört a török függetlenségi háború, mivel a törökök nem értettek egyet a békeszerződésben foglalt területvesztéssel. Az 1920-1923 közötti háborút lezáró lausanne-i békeszerződés megfosztotta a kurd népet az autonómiától és későbbi teljes elszakadás lehetőségétől, így a kurdok lakta területek többsége újra Törökország részévé vált. A szerződésben egyáltalán nem esett szó a kurdokról. A 40–45. cikkely annyiban foglalkozik a kisebbségekkel, hogy Törökországban a nem muzulmán kisebbségek mellett más kisebbség nem létezik. A szerződés a kisebbségek közé sorolta például az örményeket és a görögöket, a kurdokat azonban nem említette. 1926. július 5-én Moszul vilajetet Irakhoz csatolták. Míg tehát az első világháború előtt Kurdisztánon az Oszmán és a Perzsa Birodalom osztozott, addig utána Törökország, Irak, Irán és Szíria. Törökországban Mustafa Kemal Atatürk hatalomra kerülése és a Török Köztársaság kikiáltása a kurd nemzeti mozgalom teljes leverését is jelentette, a kurd és Kurdisztán szavakat végleg kitörölték az iskolai tankönyvekből, lexikonokból és a földrajzi térképekről, betiltották a kurd nyelv használatát, bezárták a kurd iskolákat, tilos volt kurd neveket adni, és a továbbiakban nem volt szabad egyetlen kurd szót sem használni. A kurdok ez ellen az asszimilációs politika ellen rengeteg felkelést robbantottak ki, a török politikai vezetés azonban akasztással válaszolt. 1978-ban aztán létrejött a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) amelyet sok országban terrorszervezetként ismernek...] Van tovább is: Irak, Irán, Szíria ...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kurdiszt%C3%A1n
Lábjegyzetnek ugyanonnan:
"Népesség: A területet lakó kurdok számát 40 millió környékére becsülik, ebből a török Kurdisztánban lakik körülbelül 20 millió, az iráni részen 8 millió, az iraki részen körülbelül 6,5 millió és a szíriai részen körülbelül 3 millió. Örményországban, Grúziában, Azerbajdzsánban és Libanonban körülbelül 150 000 kurd lakik (...)
A kurdok elsősorban kurdul beszélnek."
Minden a nemzetközi jogforrások és a 'belső' jogrendek szerint. Van.
