Olvastam régebben, most valamiért újra eszembe jutott. Előkerestem.
Idézek belőle nektek is.
Révész Sándor írt valamiről, és abban olvastam:
"Manapság divat bizonyos körökben azt hangoztatni, hogy a nemzetállamok eszméje elavult, a kisebbségekkel és más nemzetekkel szembeni agressziót a homogén nemzetállam víziója generálta és így tovább. Ilyen hangokat marxista körökből már régóta hallani, de az élet, a történelem rendre rácáfol ezekre az elképzelésekre. (…) Amikor a terroristák lerombolták New Yorkban az Ikertornyokat, mindenki kitette az amerikai zászlót. Mindenki azt demonstrálta, hogy az amerikai nemzethez tartozik”. A kérdést a Magyar Nemzet újságírója tette fel és Schmidt Mária válaszolta meg. Az amerikai nemzetállam példájával érvelt a magyar nemzetállam mellett. Ez a példa azért jó, mert rosszabb nem is lehetne. Az Egyesült Államok az államnemzet legtisztább példáa. A nemzettagságnak ott aztán végképp nincs köze származáshoz, nyelvhez, etnikumhoz. Az amerikai nemzethez tartozik mindenki, bárhonnan származik, bárhonnan jön, bármi az anyanyelve, aki az Egyesült Államok polgára. És senki nem tartozik bele, aki nem az. Senkinek nem jut eszébe, hogy bárki az amerikai nemzethez tartozna attól, hogy angol az anyanyelve, angolszász a kultúrája. Az amerikai példa alapján a Magyarországon kívül élő magyarok éppúgy nem tartoznának a magyar nemzethez, ahogy, mondjuk, Erzsébet királynő vagy egy újzélandi birkapásztor nem tartozik az amerikai nemzethez. Egy angolul alig beszélő kaliforniai hispano viszont nagyon is. Az amerikai nemzetfelfogásnak pontosan az felel meg, ahogy Ceausescu beszélt a romániai magyarokról: magyarul beszélő románok. Ahogy a hispano spanyolul beszélő amerikai.
Egy bőrszínre, nyelvre, kultúrára vak nemzetfogalom esetében tényleg nincs semmi baj a nemzetállammal, sem a homogén nemzetállam víziójával, mert ami a határokon belül van az mind a nemzet, ami kívül van, abból meg semmi. Ez valóban egy konfliktusmentesített nemzetfelfogás. Ilyen nemzetfogalomra épülő nemzetállammal nem is lehet probléma.